• кухни Днепропетровск
  • мягкая мебель Днепропетровск
  • шкафы купе Днепропетровск
  • спальни Днепропетровск
  • детская мебель Днепропетровск

  • Artúr baba érkezése
    2007. március 19. hétfő, 00:00

    5,15 kilós baba születése természetes úton


    Nagy megdöbbenést keltett "kisbabám" születése a szülészeten. A már vagy 30 éve praktizáló orvosom állítása szerint, ő még hüvelyi úton nem segített világra ekkora babát.

    Két kérdés merült fel mindenkiben rögtön. Először is, hogy mitől lett ekkora, aztán az, hogyan tudtam megszülni. Nem vagyok cukorbeteg, és nem ettem az utolsó harmadban már magzatvédő vitamint. Ha ránézek a kisfiamra, tényleg döbbenetes, hogy ő "ott" kifért, de állíthatom, hogy így történt. Amúgy, nem hiszem, hogy az én testem lenne különleges, itt valami másról lehet szó.

    Nagyra nőtt babám a második fiam, az első már 4 éves. Mindkettőjüket ugyanabban a budapesti, nem alternatív kórházban, ugyanannál az orvosnál szültem, de nem egyforma módon. Az első szülésem "beindított szülés" volt, a 41. héten. Akkor úgy mondtam volna, hogy természetes úton szültem. Ma már helyesebben úgy fogalmaznék, hogy hüvelyi úton, de nem természetesen. Nem én szültem, hanem a gyógyszerek hatására préselődött ki belőlem a fiam. Oxitocint és EDA-t kaptam. Amúgy nem volt rossz élmény a szülés, de úgy éreztem legközelebb én akarom a kezembe venni az irányítást. Az én szülésemet én vezetem!

    Volt rá majdnem 4 évem, hogy megkeressem a módját, hogy tervemet valóra váltsam. Először is kerestem az okot, hogy miért nem indult be a szülésem "időben". Természetesen az okok felderítésében a 21. század nőgyógyászaitól nem kaptam segítséget. Nekik ilyen nincs idejük olyan csipp-csupp ügyekre, mint hogy miért nem tudnak a mai nők természetes módon szülni; miért kell beléjük kilószámra gyógyszereket tömni és rajtuk mindenféle orvosi beavatkozást végezni, hogy ki tudják magukból varázsolni a babájukat, aki jó esetben természetes módon került beléjük.

    Így hát a nőgyógyászok nélkül, de nem egyedül vágtam bele a felfedezésbe. Jelszóm a természetes volt. Természetes a táplálkozásban, az életmódban, a gondolkozásban, a betegségek kezelésében. A bioboltok törzsvásárlója lettem. A csak hagyományos módon gyógyító házi- és gyerekorvosunk helyett, a homeopátiát is ismerő orvosokhoz kezdtem járni.
    Rátaláltam a dúlákra, a MODULE-ra, akik közül Szurdusz Erika segített felkészülnöm a szülésre. Volt elképzelésem a szülésemről, ő ebben támogatott és megadta az ehhez szükséges információkat. Gondolkoztam az otthonszülésen is, de úgy döntöttem, hogy jobb lenne, ha a kórházi szülésemet változtatnám meg úgy, hogy az hasonlítson az otthonszülésre, így az esetleg felmerülő problémákat is rögtön "orvosolni" lehet. Elképzeléseimet a beavatkozásmentes szülésről a dúlám jelenlétében az egyik rutinvizsgálatot követően beszéltem meg az orvosommal, aki beleegyezését adta.

    Mivel az első szülésem nem indult be természetesen, ezért - hogy a méh izomzata "edződjön", valamint a méhszájam puhuljon, felkészüljön a szülésre - a 36. héttől homeopátiás gyógyszert szedtem, és a ittam a Várandósok teáját.
    Elérkezett a terminus. A baba nem indul. Akkor újabb praktikákat, bábapraktikákat vetettem be, amik szintén természetes módon segítenek a szülés folyamatának beindulásában. (A szintetikus gyógyszerek ezzel ellentétesen működnek - kikapcsolva a szervezet által termelt hormonokat, leállítva a természetes folyamatokat, kivéve a mama kezéből az irányítást és a kontrollt -, "maguk" végzik el a szülést...

    6 nappal a terminus után, szombat délben elkezdődtek a kontrakciók. 8-20 percesek voltak, de gyengék. Egész nap tettem a dolgom, még a dúlám sem hívtam. Csak este lefekvés előtt hívtam fel, hogy azért készüljön, mert lehet, hogy hamarosan szülünk. Éjfélkor a kontrakciók erősödtek, a gyakoriságuk változatlan maradt. Hajnali kettőre a kontrakciók sűrűsödtek, ezért úgy döntöttem, hogy most már muszáj bemennem a kórházba. A szülésznő megvizsgált, bő háromujjnyi volt a tágulás, akár egy órán belül meglehet a baba. Hát ez fantasztikus! Eddig a pontig szinte fájdalom nélkül jutottam el! A bábapraktikák és a homeopátia megtette a hatását!

    Behívták az orvosomat. Telt múlt az idő, jöttek a kontrakciók, de nem haladtunk előre. Az okát nem tudtuk. Reggel 6-7 óra körül az orvosom oxitocint javasolt, amibe beleegyeztem. Ettől erősödtek a kontrakciók, de a baba még mindig sehol. Kezdtem kétségbe esni. Egészen eddig vígan viseltem a méhösszehúzódásokat. Nem is fájt a fájás, csak amikor elbizonytalanodtam, amikor úgy éreztem, hogy nem tudom irányítani az eseményeket, akkor kezdtek el fájni. Megjelentek azok a gondolatok, hogy én ehhez már kevés vagyok, segítsetek, szabadítsatok már ki ebből a szituációból. Akkor az orvosom a férjemmel elvonult az egyik sarokba és tárgyalni kezdtek. Én csak egy szót értettem a beszédből: császármetszés. Ránéztem Erikára, és azt mondtam: ne!!! Ennyit dolgoztam a szülésért, és akkor ez legyen a vége?! Nem lehet! Összeszedtem minden erőmet... és megszültem a kisfiamat.

    Súlya:5,15 kg, hossza: 60 cm, fejkörfogata: 38/39 cm, Apgar: 10/10.

    Ezek nem egy átlagos méretű baba adatai. Mostanra már megértettük, hogy a bő háromujjnyi méhszáj elérése után miért kellett még 7 órát várnunk a baba megszületéséig, és miért kellett oxitocinnal is erősíteni a kontrakciókat.

    Kedves Kismamák! Ti is képesek vagytok testileg és lelkileg erre a teljesítményre! Ne hagyjátok magatokat az ellenkezőjéről meggyőzni!


    Kovács Magdolna - 2007. március 19.

     

    Keresés

    Dúlakereső

    Számláló

    mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
    mod_vvisit_counterMa35
    mod_vvisit_counterTegnap64
    mod_vvisit_counterEzen a héten443
    mod_vvisit_counterMúlt héten540
    mod_vvisit_counterEbben a hónapban1782
    mod_vvisit_counterElőző hónapban4822
    mod_vvisit_counter2011.03.22. óta:531526
    Visitors Counter



  • стена плача молитва
  • стена плача передать записку